Veled is előfordult már, hogy vettél egy gyönyörű ruhát és a végén rájöttél, hogy nem is passzol annyira az idomaidra? Felveszed, elmész benne bárhova és közben azt érzed, hogy nem is érzed jól magad benne, valami nem stimmel, nem úgy áll, ahogy kellene. Aztán berakod a szekrény egyik polcára és néha meglesed, hogy ott van-e még. De viselni már nem nagyon akarod és nem is fogod. Ilyen tud lenni egy rosszul választott horgolótű is! Szép a színe és jó ránézni, megfogni, de horgolni már nem olyan jó vele.
Szerintem a horgolótű is olyan, mint egy ruhadarab. Vagy passzol Hozzád, jól érzed magad benne, mintha pont Rád szabták volna vagy állandóan érzed, hogy valami nem stimmel vele és utána csak nézegeted messziről, hogy jaj de szép, jaj de jó, de végül nem is hordod többé már.
És ahogy a személyiségünk és kinézetünk egyedi, úgy a kezünk és az igényeink is, még akkor is ha ˝csak˝ egy horgolótűről van szó. A horgolás egyedi kéztartást és mozdulatokat igényel. Így a horgolótű választás is egyéni kell, hogy legyen!
Azt gondolod, hogy a horgolótű csak egy pálcaszerű eszköz, aminek van egy kampó az egyik végén? Valójában ennél sokkal többről van szó! Ebben a cikkben a horgolótű felépítéséről olvashatsz.
A horgolótű alapanyaga
Alapanyagukat tekintve a horgolótűk többfélék lehetnek. A három fő kategória: fa, fém vagy műanyag.
A vékony tűk általában fémből szoktak lenni, a vastagok pedig műanyagból. Így ezek nem nehezítik el a kezeket, akár órákon át kényelmes lehet velük a horgolás.
A horgolótű felépítése
Hasznos lehet tudni, hogy a horgolótű 4 vagy 5 részből épülhet fel. Felülről haladva van a kampó vagyis a tű feje, ezután jön a nyaki rész, majd a horgolótű szára vagy teste. Egyes horgolótűknek van egy, az ujjak támaszára szolgáló részük is, majd végül jön a horgolótű nyele, markolata.
A horgolótű feje, kampója segítségével helyezzük a tűt a szemekbe. Ennek elég hegyesnek kell lennie, hogy könnyedén tudjunk a szemek alá szúrni vele és elég tompának ahhoz, hogy ne hasítsa, ne szedje szét a fonalat vagy ne szúrja meg az ujjunkat.
Alapvetően kétféle fejtípus létezik. Az egyiknél a fej egy vonalban van a tű testével, főleg a fából, fémből készült vagy markolat nélküli horgolótűknél figyelhetjük ezt meg. A második változatnál pedig a fej pár milliméterrel előre dől vagy kiemelkedik a tű testéből. Ez így nem is jelent nagy különbséget, viszont a legtöbben izommemória segítségével horgolunk. Ez azt jelenti, hogy hozzászoktunk ahhoz a mozdulatsorhoz, amikor bizonyos mértékben átszúrjuk a tűt a szemeken és ezután elkapjuk a fonalat és áthúzzuk azt. Ezért lehet például az, hogy ha hozzászoktunk az egyik vagy másik változathoz, akkor a másikkal való horgolásnál folyton leesik a fonal a tűről.
Továbbá a kétféle fejtípuson belül megfigyelhetünk más eltéréseket is. A kampó rész lehet hegyes vagy tompa, azaz lekerekített. A hegyes kampó könyebben átszúr a szemeken, mint a tompa fej; illetve kisebb szemet hagy maga után, tehát ezzel szorosabb lesz a horgolás. Ebből következik, hogy a tompa fej nagyobb szemet és lazább horgolást kínál ugyanolyan méretű tű esetében.
A tű nyakával végezzük a fonal beakasztását és ezzel húzzuk át a fonalat a szemek alatt. Ezért ennek elég nagynak kell lennie, hogy megragadja a fonal méretét és elég kicsinek ahhoz, hogy megakadályozza a ráhurkolt fonal lecsúszását.
Egyes horgolótűknek mélyen vágott nyaka van, míg másoknak alacsonyabb, lekerekített. Ezek a különbségek is befolyásolják a horgolást. A mélyen kivágott nyakba jobban beleakadhat a fonal és lekerekítettről pedig jobban lecsúszhat. Persze ez függ a fonaltól és a kialakult horgolási izommemóriánktól is.
A horgolótű szára vagy teste adja meg tulajdonképpen a tű és a horgolt szem méretét. A horgolótű szárának átmérője van ráírva a horgolótűre és ez határozza meg a horgolt szemek méretét is. Európában főleg milliméterben vannak megadva ezek a számok, Amerikában azonban betűkkel jelölik a tű méretet. Attól függetlenül, hogy a világon mindehol ugyanannyinak kellene lennie a milliméternek, előfordulhat, hogy gyártónkként van némi eltérés a méretek között.
Ebből az a tanulság, hogy egy alkotás közepén ne cseréljünk tűt, igyekezzünk kiválasztani egy adott munkához egy adott horgolótűt és azzal haladjunk a végéig.
Az ujjtámasz nem mindig a horgolótű része. Ez a rész a nyél és a szár között szokott lenni és abban segít, hogy könnyebben irányítsuk a horgolótűt; valamint kényelmesebbé tudja tenni a tű fogását is. Amennyiben ez a horgolótű része, úgy általában ezen a részen szokott feltüntetve lenni a tű mérete is.
A horgolótű utolsó része a nyél vagy markolat. Ez a részt fogjuk a kezünkben. Ez lehet ugyanakkora mint a tű szára vagy vastagabb, ami ergonomikusan illeszkedik a tenyérhez és az ujjakhoz. Minél vastagabb ez a rész, annál jobban enyhítheti a kézizmok feszültségét. Ez akkor lehet fontos, ha sokat horgolunk vagy hosszú folyamat az adott alkotás elkészítése. A nyél kaphat műanyag borítást is, ami szintén ergonomikusabbá tudja tenni a tűnket és csábítóvá is a különböző színek miatt.
Összefoglalva vásárláskor a designon és a színeken felül azt figyeld meg, hogy a fej hegyes vagy tompa; a nyaki rész milyen keskeny és hosszú, illetve mennyire áll el a testtől. Aztán döntsd el, hogy szeretnél e ujjtámaszt vagy sem és próbáld ki mennyire legyen vastag a szár, rendelkezik e borítással.
Szerintem a horgolótű
Ami nagyon fontos, hogy próbálj úgy tűt venni, hogy fogd meg és tartsd kézben egy kicsit, hogy érezd a tapintását és képzeld el milyen lehet vele a horgolás. Mindenki más, így mindenkinek más-más tű lesz kényelmes. Persze általában jól be vannak csomagolva gyárilag, de ha az üzlet engedi, akkor érdemes rá szánni az időt erre.
A vékony, borítás nélküli fém tűket szerintem elég nehéz sokáig tartani, csúszkálnak a kézben; de vannak olyan műanyag nyéllel ellátott tűk is, amik szintén csúszósak, nem stabilak és egy idő után nem kényelmes fogni őket, megterhelik a csuklót, az ujjakat, akár ízületi gyulladást is okozhatnak. Illetve találkoztam már olyan tűvel is, aminek a kampója valahogy úgy volt kialakítva, hogy folyamatosan beleakadt a fonalba és szétszedte azt. Ezek a dolgok sajnos meg is keseríthetik a horgolást és előbb-utóbb az ilyen tű arra fog csak szolgálni, hogy néha meglessük, hogy nem vitte el vajon valaki a többi közül.
Nekem, ami bevált és most nagy kedvenc, az a fekete matt műanyag bevonatos nyelű alumínium tűvégű horgolótű-család (Prym Soft). Jó a fogásuk, órákig tudok velük horgolni és kényelmes a kéznek, tehermentesíti a csuklót és öröm velük a horgolás.
Végül azt mondanám, hogy mindenki döntse el maga milyen tű a megfelelő számára. A lényeg, hogy mielőtt bevásárolnánk, igyekezzünk kipróbálni többféle horgolótűt!
+1 tipp !
Vásárlásnál javaslom, mindig nézd meg azt is, hogy milyen tűvastagság van feltüntetve a fonal címkéjén. Ez segíteni fog a vastagság kiválasztásában. És az se felejtsd el, hogy ez a szám egy ajánlás, természetesen el lehet térni tőle, attól függően, hogy laza vagy szoros horgolást tervezel és mi az adott elképzelés.
Nos, nincs más hátra, mint a beszerezés. Irány a kedvenc kézimunkaboltod, szerezd be a kedvenc horgolótűidet!